II. évad - 16. rész - Álmok, rémálmok

Nagyon köszönöm a kommentet, és a négy feliratkozást, a megjelenítéseket, és azt, hogy tegnap 1O1 megjelenítés lett egy nap alatt.*-* Köszönök mindent, itt is az új rész.<3

(kiteszek egy szavazást, szavazzatok.:3)

Két kezemmel a hajába túrtam és közelebb húztam magamhoz.
És akkor kicsapódott az ajtó.
- Sziasztok, tudtok adni két pohár kólát? - rontott be egy totál kiütött fiú.
- Ez a fürdőszoba - világosította fel Zayn.
- És, hol marad a kólám? - követelőzött.
- Menjél egyenesen, ott lesz bent - irányította a fürdőkádhoz a fiút, és kirohantunk. Röhögve dőltem a falnak a folyosó másik végén.
- Ezt.. Ami az előbb történt.. Ajj - dadogtam össze-vissza, nem tudtam, hogy mondjak bármit is.
- Mit szeretnél vele? - kérdezte nagyjából józanul csillogó szemekkel.
- Elfelejteni - nyögtem ki egy nagy sóhajtás után.
- Valahogy gondoltam, azután, amit Niall-el műveltetek. Legyetek boldogok. De ne felejtsd el, nem adom fel - villantott egy elbűvölő vigyort.
- Majd emlékezek - feleltem és lementem a táncoló emberek közé. Bevetődtem a tömegbe, és keresni kezdtem a fiúkat. Egy asztalnál ültek két lánnyal.
- Sziasztok - mosolyogtam rájuk.
- Szia. Gyere, ülj ide az ölembe - húzott oda, és nyomott egy puszit a nyakamra. Jólesően megborzongtam, és teljes bizonyosságot nyert a tény, hogy Niall-t szeretem, és a nagy pörgés, és rohangálás után teljesen az övé leszek. Bár, most is el lehetne kezdeni.
- Niall, áll még az ajánlatod? - mosolyogtam rá.
Ő nem értette először, de aztán leesett neki és elkerekedett szemekkel bámult rám.
- Most? - kérdezte halk, remegő hangon. Alig értettem meg a nagy zajban, de sikerült a szájáról leolvasnom.
- Most - feleltem.
- Hú - tátotta el a száját, majd szorosan magához ölelt és megcsókolt.
Visszacsókoltam és nevetve ültem tovább az ölében.
Majd később táncoltunk is, egy lassabb számot sikerült kifognunk. A buli többi része boldogság-, és alkoholmámorban telt, mert az utolsó esténk amit bulizással töltünk a koncert előtt, ivást érdemelt.
A fiúk énekeltek is és nagy őrjöngéssel hallgattuk őket. A More Than This-ről eszembe jutott a múltkor Niall-lel együtt töltött esténk, és vigyorogva bámultam őt. Zayn a részénél meredten bámult a szemembe, de elkaptam a tekintetemet.
Lassan éjfél felé járhattunk, és a legtöbben már csak fetrengtek, vagy csoportokban ültek és röhögtek. A zene is halkabban szólt.
- Na, emberek, a bulinak vége, köszönjük, hogy eljöttetek jó éjt! - szólt Liam a mikrofonba. Lassacskán összeszedelőzködtek és hazafelé indultak az emberek.
Én csak Niall-nek dőlve ültem, nagyon álmos voltam.
- Itt maradsz estére? - kérdezték.
- Maradhatok.
Felhívtam apát, hogy szóljak neki.
- Szia apa, bocsi, ha zavarlak.
- Szia kicsim, semmi baj, még dolgoztam. Mi a helyzet? Végeztetek? - válaszolt.
- Igen, és azért szóltam, hogy a fiúknál maradnék estére, ha nem baj.
- Nem, semmi baj, jobb is, hogy ilyen sötétbe nem indulsz el egyedül - helyeselte a döntés.
- Na, akkor majd holnap megyek, szia, jó éjt - köszöntem el tőle, nem akartam tovább zavarni. Ő is elköszönt és letettük.
Felsétáltunk egy gyors és felszínes pakolászás után a szobákba, én Niall mellé feküdtem, és elnyomott minket az álom.
Egy hosszú kies folyosón sétáltam, ahol senki nem volt, de a hangjaikat hallottam. Mellettem a falon kirajzolódott valami különös ábra, majd mindenfelé rajzok kerültek a falakra, egészen addig, amíg nem lett minden teljesen fekete a tintától. Ahogy a fal fehérsége, a fény is csökkent, majd teljes sötétben találtam magam.
Lépteket hallottam magam mögül, amint lassan közeledtek felém. Reméltem, hogy nem vesz észre, és elmegy mellettem, de megállt és kirántott a fal mellől.
- Most meghalsz - mondta fagyos hangon az ismeretlen, és egyetlen határozott mozdulattal átvágta a torkomat.
- Cher, kelj fel! Csak álmodsz - rázott meg valaki.
Én megrezzentem, és kipattant a szemem. Zihálva vettem a levegőt, és a könnyek lassan lecsorogtak az arcomon. Az álombeli fájdalom érzete olyan volt, mintha igazi lenne, és éreztem a szívem utolsó dobbanásait is.
Zokogva dőltem Niall engem átölelő karjai közé, és pár perc múlva már meg is nyugodtam. Amikor Niall a közelemben volt, minden egyszerűbbnek tűnt, mindent könnyebben túlvészeltem.
Szerettem.