10/07/2013

II. évad - 8. rész - Áramszünet még mindig..

Az előző részt nem rakta ki, pedig beütemeztem, szóval, hoztam még egyet.:D

- Gyere, megbeszéljük - mosolygott rám biztatóan.
- Gyerünk - viszonoztam a mosolyát megnyugodva.
Felfelé vettük utunkat, az egyik fürdőszobába.
- Ez a tiéd? - kérdeztem, és megtorpantam az ajtóban. Liam körülbelül két percet ácsorgott, majd elkezdett visítva nevetni, én pedig mosolyogva lesütöttem a tekintetemet.

Kattints a továbbra a teljes részért..-->

- Na, most szellőztettem - vigyorgott.
- Hagyjál, csak menjünk be - hárítottam és bátran beléptem.
- Na, mit szeretnél? - kérdezte a konkrét dolgokat már zárt ajtók mögött.
- Hát, át kéne kötözni a sebemet - mutattam meg félénken a kötözést.
- Ez meglesz - nyugtatott. Levettem a felsőmet, és kicsit kellemetlen volt így ülni Liam előtt, de úgy voltam vele, hogy Liam nem olyan, és próbáltam megnyugodni. Úgy látszott, nem sikerült, mert a következő kérdés Liam szájából ez volt:
- Mi a baj?
- Semmi nincsen - feleltem bizonytalan hangon.
- Na, nyugi - simogatta meg a hátamat, és nekilátott a kötözésnek.
- Ez elég csúnya seb - közölte, amivel már én is tisztában voltam.
- Ja.
- De nemsokára már teljesen begyógyul. Marad majd nyoma, de nem lesz vészes.
Szerencsére nem kérdezett rá, hogy hol szedtem össze. Nagyjából nyugodtan végeztünk, és lesétáltunk a nappaliba.
- Mit csináljunk? - hallottuk már a lépcsőn Harry hangját, amint kínlódott odalent.
- Nézzünk tv-t! - jött az eszes ötlet Nialltól.
- Drágaság, nincs áram, ha nem zavarna - rontottam el a fél perces örömét.
- Ne már, pedig én tv-t fogok nézni.
- Hát rajta. Nem muszáj azt bekapcsolni - ugratta Zayn bekapcsolódva.
Ránéztem, de még mindig nem tudtam, hogy valóság esetleg csak egy álom volt az esti eset.
Aranyosan rám mosolygott, amit én félve viszonoztam és helyet foglaltam Lou és Niall között a földön. Hogy mindenki a földre ül, amikor ott van a so fotel és kanapé.. Bár a puha szőnyeg nagyon hívogató tud lenni.
- Beszélgessünk - lőtte el legújabb ötletét Harry.
Ebbe nagyjából mindenki beleegyezett.
- Kezdjünk is, én kérdezni szeretnék valamit Aly, ha nincs ellenedre.
- Nincs, és Alyson - szűrtem a fogaim között.
- Tehát, mit csinálsz itt? - szegezte nekem a kérdést.
- Úgy értve itt, hogy a nappalitokban, vagy Miamiban?
- Mindkettő - vágta rá a göndör.
- Tehát, bedőlt a ház oldala, azt hideg van, Niall meg befogadott hozzátok. Meg ide költöztem apához - motyogtam a végét halkabban.
- Miért költöztél ide? Nem volt jó Londonban? - faggatózott Lou kedvesen.
- Nem. Nem - ismételgettem és a szőnyeget bámultam.
- Hagyd, ha nem akarod - mosolygott Niall és átölelte a vállamat.
- Hát jó - egyeztem bele nem kis megkönnyebbüléssel.
Tovább ültünk, és néhány általános témáról esett szó, a turnékról, hogy most szabadság van, és nemsokára koncerteznek itt is, hogy aztán visszamennek Londonba, de nagyon zsúfoltak a programok, hogy nagy a nyomás, és minden apróságról beszéltek, ami úgy látszik legalább hetente szóba kerül. Nagyon összeszokott banda, teljesen megbíznak egymásban, és az ilyen spontán beszélgetések csak még közelebb hozzák őket egymáshoz.
Együnk már valamit - kezdett Niall nyavalyogni dél körül.
- Együnk - bólintottam, és fel sem keltem a földről.
- Nem kéne felajánlanod, hogy megfőzöl nekünk, és valami csodálatos ételt összehoznod? - kérdezték.
- Hát, én megfőzök, de nem kizárt, hogy ti az asztaltól nem keltek fel - vigyorogtam. Nem vagyok valami jó szakács. - Bár a zacskós levesem egész jó.
- Rendeljünk valamit a Nando's-ból - üvöltötte Niall.
- Ne üvöltsél már te szerencsétlen - ordította Zayn.
- Senki ne üvöltsön már - kiáltotta végső szóként Liam. Ekor már mind a hárman kiabáltak. Louis kiment galambokat etetni a kertbe, Harry pedig kaját rendelni. Én meg elnevettem magamat, és leültem a nappaliba tv-t nézni. Áram azonban még mindig nem volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése